Az egyik kedvenc pszichológiai irányzatom, a Transakcióanalízis, 4 fő érzést különböztet meg: düh, félelem, szomorúság, öröm. Ezeket alapérzelmeknek hívja. Habár azt gondolnánk, hogy mindenki ki tudja fejezni az érzelmeit és a gyermekeknél egy főleg jelen van, mégis a valós életben ez egy nagyon nehéz dolog. Mármint adott szituációban az adott “hiteles érzelmet” kifejezni. Mindjárt mondok pár példát.
Sok van, de most egyet ragadnék csak ki. Volt egyszer egy kisiskolás gyermek, aki szinte mindig mosolygott. Nagyon rossz családi körülmények között nőtt fel, de minden szituációban mosoly volt a reakciója. Nem fejezett ki se dühöt, se szomorúságot, se félelmet. Szerették is a tanárok. De természetesen a benne elfojtott érzések, amiket nem fejezhetett ki, kerülőúton megjelentek. Bepisilt. Rendszeresen. De nem volt szervi oka.
Hogy miért történnek ilyenek? Mert a szülők, a család, amiben felnő a gyermek, nem enged meg bizonyos érzések megjelenését. Nem tudja mit kezdjen egy dühvel, vagy szomorúsággal, vagy félelemmel. Rengetek sztereotípia is kering. Egy fiú nem sírhat, egy horzsolás nem fájhat, egy gyerek nem lehet dühös és még sorolhatnám. Attól, hogy a kisgyerek nem tud egymásra tenni két kockát, vagy kirakni egy kirakót, miért nem lehet dühös? Azért, mert felnőtt fejjel az nem egy komoly dolog? De igen az. Amit sajnos a felnőttek gyakran elfelejtenek, hogy életkori szintnek megfelelően kell tekinteni a gyermek problémáit. Ami neki dühöt jelent akkor és ott, az igen is komoly. Ő azon a fejlődési szinten van. Az viszont egy másik kérdés, hogy hogyan tudsz neki segíteni abban, hogy azt a nem kívánatos érzést kifejezhesse. Itt viszont már Te jössz a képbe, hogy neked milyen megoldásmódjaid vannak egy probléma kezelésére, illetve az érzések megélésére, kiélésére, lecsöngetésére. Te mit csinálsz, ha dühös vagy? És ha szomorú? Te tudsz igazán örülni dolgoknak? És milyen megoldásmódod van a félelmeid kezelésére? Mit gondolsz, adekvát minden reakciód? Vagy időnként túlzóak? Esetleg vannak érzések, amiket nem tudsz elengedni? Te mit adsz tovább a gyermeke(i)dnek?
Ha ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatnak és esetleg szívesen megvizsgálnád magad egy szakember segítségével, örömmel állunk rendelkezésedre.