Sokan gondolják, hogy majd egy gyerek megoldja a dolgot, hogy egy újszülött majd segít helyrehozni egy kapcsolatot.
Ki kell ábrándítanom mindenkit, aki ezt hiszi. Ez egy tévhit, egy naív, vágyteljesítő fantázia, ami nem több egy ábrándnál. Ha jobban belegondolunk, amit persze nem teszünk,
miért is tennénk. Hiszen ha olyanok lennénk, akik belegondolnak a dolgokba, akik meg akarják érteni a dolgokat, azok el sem jutnak addig, hogy ilyen képzetekre alapozva hozzanak meg döntéseket.
Na, de azért játszunk már el kicsit a gondolattal. Van egy pár. A kapcsolatuk már meg-megkopott, nem csillog már régi fényében. Működik, de nem az igazi, legalábbis nem az már, mint ami anno volt. Most hagyjuk, hogy mi a gond. Bőven elég annyi, hogy valami nem stimmel. Na most ezt a helyzetet szerinted, hogyan tudná javítani egy kis élőlény, egy újszülött, aki folyton sír, akire 7 napból 7-et valakinek vigyáznia kell, akire 24 órából 24-et oda kell figyelni, aki nem hagy aludni, aki rágja a melledet, akit óránként tisztába kell tenni, aki olyan törékeny, hogy azt sem tudod, hogyan fogjad meg, aki nem beszél, csak ordít, aki nem mond semmit, de azért elvárja, hogy kitaláld, hogy mi baja van, akit rendszeresen orvoshoz cipelsz, mégha nincs is baja, de hát azért az is van, elég sűrűn lebetegszik, ekkor talán még elviselhetetlenebb, aki rendszeresen változik, úgy, hogy mikor már hozzászoknál az egyik állapothoz, jön is a másik, és tanulhatod újra és újra és újra…stb.
Sorolhatnám még, de szerintem érted, mire akarok kilyukadni. Most te komolyan elhiszed, hogy emellett még lesz időd arra, hogy a kapcsolatodon javíts, hogy rájöjjél, mi is volt a baj és tegyél ellene?! Most komolyan elhiszed?!
Hát pedig nem. Nemhogy a fentiekre nem lesz időd, de még aludni, enni, nyugodtan megkávézni, de még csak wc-re menni sem!
Mondanám, hogy ha nem hiszed, próbáld ki, de nem teszem. Nem akarom, hogy a gyereked igya meg a levét a te hitetlenségednek, naivitásodnak. Merthogy ezzel a legnagyobb baj nem az, hogy hát nem jött be, hát akkor most szétmegyünk a párommal. Nem. Ezzel az a nagy baj, hogy miközben marjátok egymást, a baba el lesz hanyagolva, s miután nagy nehezen eldöntitek, hogy külön-külön folytatjátok, elveszik a gyerek. És hát, ő tehet a legkevésbbé a szülei rossz döntéséről, mégis ő fog a legjobban szenvedni miatta.
Ha benned is él ez a tévhit, de valahol tudod, hogy ez nem így van, gyere el és segítünk kicsit összhangba hozni a szíved és az agyad által diktált érzéseket, gondolatokat.