“Most ne!” – mondja a szülő naponta többször. És persze jogosan. Vagyis úgy gondolja. És valóban időnként igaza is van. De tényleg minden esetben? Te szoktad ezt mondani a gyermekednek? Fel tudod idézni magadban azokat a helyzeteket, amikor ezt mondtad? Nem?
Akkor figyeld magad az elkövetkezendő napokban. A most ne kifejezésnek két oka lehet: az egyik, hogy tényleg AKKOR nem érünk rá. Erre biztos számtalan példát tudnál hozni. Az egyik talán legszembetűnőbb, ha éppen főz az ember és tényleg nem lehet akkor és ott otthagyni az ételt. A másik ok pedig, hogy kifogásokat gyártunk, hogy miért nem érünk rá arra, amit a gyermekünk szeretne. És az esetek túlnyomó többségében ez a helyzet. A szülőt fárasztja, hogy a gyermeke már órák óta ugyan azt akarja vele játszani, hogy ő inkább csak inná a kávéját, hogy szeretne egy kicsit csak ülni a kanapén és nem csinálni semmit, hogy szeretne nyugodtan elmenni wc-re, hogy szeretne csak egy kicsit egyedül lenni. Ide tartozik még az is, amikor nem a henyélést választanánk, csak szeretnénk betenni egy mosást, kitakarítani a házat, felhívni valamelyik rokonunkat, barátunkat, rendbetenni az iratokat. Az olyan dolgok, amik akkor és ott nem feltétlenül szükségesek, de mi szeretnénk azokat csinálni. És a gyermek csak nem hagy minket. Csak jön utánunk, csak mondja …. És válaszul a viselkedésére megkapja a választ. “Most ne!” De ez nem szokott segíteni. Miért is? Mert a gyerek ezt nem érti. Ez nem egy megfelelő válasz arra, amit ő szeretne. A gyermeknek tudni kell, el kell neki magyarázni, hogy mi miért van. Amit mondok, az mit jelent. Nincs azzal az ég világon semmi baj, hogy vannak feladataink, amiket meg szeretnénk vagy meg kell csinálni. De ezt el kell magyarázni a gyereknek, hogy értse és tudja a dolgok miértjét. Hiszen azzal, hogy ‘most ne’, nem fogja érteni, hogy anya vagy apa épp miért nem ér rá. El kell magyarázni, hogy miért fontos a ruhák kimosása, a takarítás, a főzés, a rendrakás, a fürdés, a fogmosás, a felnőttek munkába járása, a villany lekapcsolása, az alvás és még sorolhatnám. A felnőttek fejében ez mind megvan, mi tudjuk a dolgok miértjét és sokszor eszünkbe sem jut, hogy a gyereknek fogalma sincs ezekről az információkról. Arról meg ne is beszéljünk, hogy pici gyerekek még egy csomó mindent nem is értenek. Mint pl. az elvont fogalmakat. Ezért szülőként a mi feladatunk, hogy bővítsük a tudásukat, hogy segítsük őket az ok-okozati dolgok megértésében és ne csak annyit érzékeljenek belőlünk, hogy sose érünk rá. Ha sikerül elmagyarázni az ő szintjükön, hogy minek mi a miértje és miért úgy történnek a dolgok, akkor ők is sokkal közreműködőbbek lesznek és elmúlik a bennünk lévő rossz érzés, hogy milyen rossz szülők vagyunk. Hogy könnyű feladat-e ez? Egyáltalán nem! Hiszen a gyerek azt szeretné csinálni, ami az ő aktuális vágya. Viszont idővel, ha jól csináljuk, megtanulja, hogy van, amikor anyának/apának adni kell egy kis időt, mert tényleg szükségük van rá.
Ha úgy érzed, hogy elakadtál és csak a “most ne!”-ig jutsz el, de szeretnél ezen változtatni, akkor szívesen látunk tanácsadásunkon.
onlinepszichologiaitanacsadas.com 