Amikor azt fontolgatjuk, hogy kérjünk-e segítséget, érdemes magunkon kívül másokat is figyelembe venni. Mert ha csak magamat nézem, akkor igazából mondhatom, hogy ‘hát, nekem már mindegy’.
A megszokás nagy úr, ugye, meg a kényelem.
Kedve se nagyon van az embernek, meg ideje sem. A pénzről meg már nem is beszélve. Mennyi mindenre lehetne költeni azt az összeget, amit a pszichológusnál hagyunk. Te jó ég!
Az, hogy ez egy befektetés, hogy ezzel nem az időmet és a pénzemet pazarlom, az már egy egészen más megközelítés. Idáig nem sokan jutnak el. Holott nincsenek olyan messze tőle. Mennyi idődet veszi el napi, heti szinten a szociális média, az értelmetlen posztok nézegetése? Mennyit költesz felesleges hülyeségekre, kacatokra, édességre, alkoholra, cigire havonta? Na látod. Igazából ez a legtöbbünknél prioritás kérdése.
Na, meg az elhatározásé, a motivációjé. Akarok-e változtatni, akarok-e jobbá válni? Nyilván ez egy kétélű fegyver. Ezt mindenki tudja. Ezért is a dilemma. Hiszen a jóval kézenfogva jár a rossz is.
Ha megtanulsz szeretni, akkor meg kell tanulnod elengedni is. Semmi sem állandó, senki sem marad örökké veled. Egy közepes lángon égő kapcsolat, ami már-már semleges, az veszélytelen. Egy ilyen ajtón büntetlenül ki be sétálgathatsz. Senki sem fog megsérülni. Viszont ezzel együtt az élményekről is lemondasz.
Ezzel semmi baj sincsen. Mindenki eldöntheti, mit választ. A baj ezzel ott van, hogy az ilyen ember a saját életéről mond le. Az ilyen ember sohasem tapasztalja meg, milyen az, amikor mi magunk hozunk döntéseket, milyen az, amikor a saját utunkat járjuk. Mert az ilyen ember semmi mást nem csinál, csak ismétel, a múltjában él. Az ősök által kijelölt ösvény alapvetően nem rossz. De nem a miénk! Az az ő életük, nem a mi sajátunk. Biztos, hogy az őseid hibáit akarod elkövetni, az ő ballépéseiket, sikertelenségeiket akarod a végtelenségig ismételgetni?
Sőt, ha ez még nem lenne elég, mert hát nem az! Biztos, hogy ezeket tovább is akarod örökíteni?! Nézzél szépen hátra, de ne csak egybe, hanem az összes tükörbe, és jól nézzed meg amit látsz és tedd fel magadnak a kérdést: ez az az élet, amit élni akarok, ez az, amit a fiamnak, lányomnak szánok? Biztos?!